Tavaszköszöntő versek, mondókák, kicsiknek és nagyoknak

Lassan búcsút inthetünk a szürkeségnek, az odakint repkedő mínuszoknak, folyamatosan melegszik az idő, ezzel együtt hosszabbodnak a nappalok is és a hosszú tél után végre beköszönt a várva várt tavasz.

Varázslatos, ahogy a természet ilyenkor újjáéled, a fák levelet bontanak, a színpompás virágok mesés illatot árasztanak, aranyló napsugarak simogatják arcunkat, a madarak éneke, a méhek zümmögése, amikor a meleg kabátok, pulóverek helyét a mintás, élénk színű ruhadarabok veszik át és újra megtelik élettel a város.

Ha Ti is alig várjátok már ezt a csodálatos évszakot, olvassátok el legújabb blogbejegyzésünket, ugyanis egy csokorba szedtük a legismertebb és legkedvesebb tavaszváró versikéket és mondókákat!

Ezek a vidám, játékos, dallamos versikék könnyen megjegyezhetőek, így az apróságok garantáltan élvezni fogják, de egészen biztosan Bennetek is jó emlékeket ébresztenek majd és szereznek pár mókás percet a család minden tagja számára!

Zelk Zoltán: Ki kelti fel a tavaszt?

- Hegytető, te hófehér,

mondjad, meddig tart a tél?

- Megmondom én azt néked:

Míg a tavasz föl nem ébred….

- Szürke téli fellegek,

Hol alszik a kikelet?

- Túl az óperenciákon,

Ibolyából vetett ágyon….

- Zúzmarás ág, mondd meg azt,

Ki kelti fel a tavaszt?

- Három szellő keltegeti,

Másik három öltözteti,

Rózsafából a szekere,

Margaréta a kereke,

Ha elindul, olvad a hó,

Szalad előle Télapó!

Szabő Lőrinc: Tavasz

„Mi az?” – kérdezte Vén Rigó.

„Tavasz” – felelt a Nap.

„Megjött?” – kérdezte Vén Rigó.

„Meg ám!” – felelt a Nap.

„Szeretsz?” – kérdezte Vén Rigó.

„Szeretlek!” – szólt a Nap.

„Akkor hát szép lesz a világ?”

„Még szebb és boldogabb!”

Szabó Lőrinc: Nyitnikék

Alszik a hóban

a hegy, a völgy;

hallgat az erdő,

hallgat a föld.

Mikor legutóbb

jártam itt,

nyár nyitogatta

pipacsait,

a nyár nyitogatta,

temette az ősz;

és volt, aki vesztett,

és nincs, aki győz.

Lombnak, virágnak

nyoma sehol,

fekete csontváz

a fa, a bokor,

s halotti csipke

a díszük is,

az a törékeny

tündéri dísz,

mit rájuk aggat

éjszaka

fehér kezével

a zuzmara.

Alszik a hóban

a hegy, a völgy,

hallgat az erdő,

hallgat a föld.

Egyszerre mégis

rezzen a táj:

hármat fütyül

egy kis madár.

Háromszor hármat

lüktet a dala,

vígan, szaporán,

mint éles fuvola.

Az a fuvolás

a Nyitnikék!

Már kezdi is újra

az énekét:

kék füttyre mindig

'kvart' lefelé:

nem sok, de örülni

ez is elég.

Nyitni kék, fütyüli,

nyitni kék,

szívnek és tavasznak

nyílni kék!

Nyitni, de - nyitni,

de - nyitni kék!

Fütyülöm én is

énekét.

Nyitni kék, fütyüli,

nyitni kék,

a telet bírni

illenék!

Bírni és bízni

illenék!

Fütyül és elszáll

a Nyitnikék.

Nyitni kék! –

fütyülök utána

s nézek az eltűnő

madárra.

Nyitni kék, fütyülöm,

nyitni kék,

hinni és bízni

kellenék,

mint az a fázó

kis madár,

aki sírja, de bírja,

ami fáj,

akinek tele rosszabb,

mint az enyém,

és aki mégis

csupa remény.

Nyitni kék, indulok,

nyitni kék,

fog az én szívem is

nyitni még.

Nyitni kék! Ébred

a hegy, a völgy,

tudom, mire gondol

a néma föld.

Ő volt a szája,

a Nyitnikék,

elmondta a holnap

üzenetét:

a hitet, a vágyat

fütyülte szét,

kinyitotta a föld

örök szivét:

fütty-fütty-fütty, nyitni kék,

nyitni kék –

Nyisd ki, te, versem,

az emberekét!

Weöres Sándor: A medve töprengése

Jön a tavasz, megy a tél, barna medve üldögél:

Kibújás, vagy bebújás? Ez a gondom óriás!

Ha kibújok, vacogok, ha bebújok, hortyogok:

Ha kibújok, jót eszem, ha bebújok, éhezem.

Barlangból kinézzek-e? Fák közt szétfürkésszek-e?

Lesz-e málna, odu-méz? Ez a kérdés de nehéz!

Benedek Elek: Erdőben

Járok-kelek kint a zöld erdőben,

Az áldott nap most van ébredőben.

Ébredését erdő, mező várja,

Feléje száll Isten madárkája.

Fölkel a nap, sugarát már ontja,

Kék ibolya a kelyhét kibontja:

S gyenge fűszál meghajolva, szépen,

Várja, hogy a nap rája is nézzen.

Hallga, hallga! Figyeljetek mostan,

Vidám ének zeng fönn a magasban.

Egy-egy dallam leszáll a mezőre...

Dalolj, dalolj, tavasz hirdetője!

Gazdag Erzsi: Fecskenóta

Zeng a fészek

reggel óta,

felcsendült a

fecskenóta:

- Csit-csivit,

csit-csivit!

Itt a tavasz!

Itt van, itt!

Kányádi Sándor: Márciusi versike

Tavaszt csörög a szarka, tavaszt.

Zöldülni kezd a barna haraszt.

Zsendülni kezd a zsenge határ.

Erőre kap a gyönge bogár.

Szelídülnek az ordas szelek.

Barkákat hány a bokros berek.

Bukfencet vet a játszi patak.

Már csak a hegyen látni havat.

Mentovics Éva: Tavasztündér

Varázspálcám suhogása

felkelti a vidéket.

A tél végi utazásra

barátaim kísérnek.

Varázsigém hatalmával

elaltatom a telet.

Az ágakra rásuhintva

ébresztem a rügyeket.

Virág nyílik ahol járok,

ágak végén tipegek.

Tündérszárnyam nyomában már

ott virít a kikelet.

Zelk Zoltán: Tavaszi dal

Egy, kettő, három, négy,

kis őzike, hová mégy?

- elég, hogyha tudom én:

tavasz elé futok én.

Egy, kettő, három, négy,

te kis nyuszi, hová mégy?

- se erdőbe, se rétre:

a szép tavasz elébe!

Egy, kettő, három, négy,

te kis madár, vígan légy!

Olyan szépen daloljál,

szebb legyen a tavasznál!

Zelk Zoltán: Hóvirág

Tél eleje, tél közepe:

havas a hegyek teteje,

sehol egy árva virág -

zúzmarás a fán az ág.

Ám télutón egy reggelen,

csoda történik a hegyen:

kibújik a hóvirág,

s megrezzen a fán az ág

Zelk Zoltán: Ibolya

Ibolya, ibolya

virítsz már a réten,

gyönyörködsz este a

víg tücsökzenében.

Tücsökzene ringat

este elalvásra,

hajnalban megfürdesz

az ég harmatába`.

Napfény az ebéded,

szellők simogatnak:

így élsz vidáman,

hírnöke tavasznak.

Ha pedig épp babalátogatóba készülsz, babaváró buliba, keresztelőre vagy hivatalos, esetleg a gyerkőc szülinapja közeleg, nézd meg Webáruházunk legkisebbeknek szóló választékát!!!!

Sok más mellett egyedi pelenkatortákkal, babaköszöntő kosarakkal és dobozokkal, pihe-puha plüssállatokkal, Disney, Unikornis és világító LED termékekkel, gyerekeknek készült csokrokkal és rózsaboxokkal, édes virágmacikkal is várunk kínálatunkban!!!!