Téli népszokások, hiedelmek és babonák

Korábbi blogbejegyzésinkben már összegyűjtöttük a legismertebb szilveszteri/újévi és farsangi babonákat, de a téli hónapok ezeken kívül is számtalan népszokásban, hagyományban bővelkednek.

Szerelmi jövendölések, termény- és időjóslások igazi kavalkádját találjuk ebben az időszakban, ezekből gyűjtöttünk most össze egy csokorra valót!!!!

Luca napja (December 13.)

Szent Luca (Lucia) keresztény szűz vértanú, az ősi, népi hiedelemvilág egyik legismertebb alakja.

A latin Lucia név jelentése a lux, azaz „fényesség“ szóból ered, így nem véletlen, hogy Szent Luciát a vakok és szembetegek védőszentjeként tartják számon, de hozzá fohászkodtak a földművesek, varrónők és más hegyes, éles szerszámokkal dolgozók is.

Luca-napja hazánkban az egyik legelterjedtebb asszonyi ünnep, egyben dologtiltó nap volt, amihez számos napjainkban is fellelhető szokás kapcsolódik.

Tilos volt többek között a fonás, varrás, mosás, de még a kenyérsütés is, mindez a következő évi bőséges termés érdekében.

Biztosan hallottad már a mondást, miszerint „olyan lassan készül el, mint a Luca-széke”.

A Luca-szék nem más, mint egy háromlábú kerek ülőke, amit kilenc különböző fa felhasználásával, Luca-napjától egészen Szentestéig készítettek.

A hiedelmek szerint az éjféli misén ráállva könnyedén felismerhetővé váltak a falu boszorkányai.

Manapság is szokás Luca-búzát vetni ezen a napon, ami majd az ünnepi asztal egyik színfoltja lehet.

Úgy tartották régen, hogy ha Karácsonyig kizöldült, gazdag termésre lehetett számítani.

Tudtad, hogy Luca-napja párjövendölésre is kiváló időpont?

A hajadon lányok 12 cédulára 12 férfinevet írtak fel, majd minden nap elégettek egy papírdarabot. Az utolsó cetlin szereplő név pedig jó eséllyel árulta el a jövendőbeli kilétét.

Dunántúlon még mostanság is találkozhatunk a „kotyolás” vagy más néven „lucázás” tradíciójával. A fiúk hajnalban kisebb csoportokba verődve járnak házról házra, majd egy fadarabra térdelve, énekszóval kívánnak szerencsét az ott lakóknak, köszöntőjükért cserébe pedig kisebb ajándékokat zsebelnek be.

De Luca-napját időjóslára is használták, amikor is a december 13-tól Karácsonyig tartó 12 napból az új év 12 hónapjának időjárására következtettek.

Regölés (December 26.)

Regölés során Karácsony második napjától (sok helyen egészen Újévig), kereplőkkel, dudákkal járták körbe a legények a falut, egészséget, boldogságot, bőséget kívánva a ház népének.

Ezeknek a köszöntőknek varázserőt tulajdonítottak, a regösöket pedig táltosoknak tartották, éneküket gyógyító, párokat összeboronáló hatással ruházták fel.

Nem véletlen tehát, hogy az elnevezés valószínűleg az ősi sámán vagy varázsló szóból ered. A regösök jellegzetes öltözéke a báránybőr kucsma és a suba volt, ami a nagy hidegtől is megóvta őket. A regölés hagyománya legtovább a dunántúli településeken maradt fent.

A regösének különböző részekből állt, mint a beköszönés/engedélykérés, jókívánságok, párok "összeregölése", adományok kérése, valamint elmaradhatatlan eleme volt a csodaszarvas motívum is.

A jól ismert refrén pedig így szólt: "Haj regö, rejtem, azt is megadhatja az a nagy Úristen!"

Aprószentek napja (December 28.)

Aprószentek napján a Heródes által Betlehemben és környékén megöletett, Jézusért mártírhalált halt, kétévesnél fiatalabb fiúgyermekekre emlékezünk. Az Aprószentek-napi vesszőzés hagyománya az ország számos pontján elterjedt volt még a két világháború közötti időkben is.

A vesszővel vagy korbáccsal a legények nem csak a hajadon lányokat és gyerekeket, de sok helyen a jószágokat vagy magát a házat is megcsapkodták, elűzve ezzel a gonosz szellemeket, betegségeket, a különféle keléseket. A virgácsolás közben tréfás és játékos mondókákat is mondtak, amelynek jutalma egy szép színes szalag, kolbász, tojás, dió vagy pénz volt.

Vízkereszt (Január 6.)

Vízkereszt az egyik legősibb keresztény ünnep, a karácsonyi ünnepkör lezárása és egyben a húshagyó keddig tartó farsangi időszak kezdete.

Mivel nem tartozik a mozgóünnepek közé, így minden évben január 6-án tartjuk.

Elnevezése a víz megszentelésére utal.

A Katolikus Egyház Jézus megjelenésére és a napkeleti bölcsek vagy másnéven háromkirályok eljöttére emlékezik ezen a napon.

Ezen a napon kezdetét veszi a házszentelések időszaka, valamint korábban szokás volt szentelt vízzel meghinteni az állatokat, a gyümölcsfákat, a ház ajtaját is, de gyógyító erőt is tulajdonítottak a templomból hazavitt, megszentelt víznek.

Hagyományosan ekkor szokás lebontani a karácsonyfát is.

Balázsjárás (Február 3.)

A balázsolás vagy más néven Balázs áldás a katolikus egyház áldását jelenti.

Ilyenkor a szentmise végén a pap két keresztbe tett gyertyát tart a hívek álla alá, miközben megáldja őket.

Mindez - ahogy az elnevezés is mutatja - február 3-án, Balázs napon történik.

Szent Balázs püspök volt, akit napjainkban is a torokbetegségek védőszentjeként tartanak számon és akinek különleges tetteket, csodálatos gyógyulásokat tulajdonítanak.

Rendkívüli módon szerette az állatokat, sőt, elbeszélések szerint értett is a nyelvükön.

A gyerekek ezen a napon színes jelmezben, csákóval a fejükön adományokat gyűjtöttek az iskolának, tanítóiknak és új diákokat is toboroztak.

Ha pedig szeretnél otthonodba is hamisítatlan téli hangulatot csempészni, esetleg egy közelgő alkalomra keresel egy különleges, életre szóló ajándékot, nézz szét Webáruházunk kínálatában!!!! Sok más mellett ragyogó Led termékekkel, Karácsonyi babaköszöntő kosarakkal, pelenkatortákkal és plüssállatokkal, pezsgő fürdőbomba szettekkel is várunk!!!!