A hazai irodalom legszebb versei az Édesanyákról

Közeledik május első vasárnapja, vagyis Anyák-napja, amikor az Édesanyákat, Nagymamákat köszöntjük, kifejezve hálánkat a sok-sok figyelemért és gondoskodásért, amit tőlük kaptunk.

Az anyaság egy csodálatos, életre szóló hivatás, tele törődéssel, aggódással, bátorítással, kétségekkel és persze feltétel nélküli szeretettel.

Nem meglepő, hogy ez a különleges kötelék a magyar irodalom nagyjait is megihlette.

Következő blogbejegyzésünkben egy csokorba szedtük a legszebb, legmeghatóbb verseket az Édesanyákról, hazai költőink tollából.

Dsida Jenő: Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat!

Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!

Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.

Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.

Áldott teste, lelke csak érettem fárad.

Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este

imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.

Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban

– itt e földön senki sem szerethet jobban! –

Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,

Istenem, köszönöm az édesanyámat.

Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,

Aki oltalmadat, vigaszodat várja.

Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,

Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!

Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,

Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám járását-kelését,

Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!

Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,

Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!

Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:

Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!

Petőfi Sándor: Füstbement terv

Egész uton – hazafelé –

Azon gondolkodám:

Miként fogom szólítani

Rég nem látott anyám?

Mit mondok majd először is

Kedvest, szépet neki?

Midőn, mely bölcsőm ringatá,

A kart terjeszti ki.

S jutott eszembe számtalan

Szebbnél-szebb gondolat,

Mig állni látszék az idő,

Bár a szekér szaladt.

S a kis szobába toppanék...

Röpűlt felém anyám...

S én csüggtem ajkán... szótlanúl…

Mint a gyümölcs a fán.

József Attila: Nem tud úgy szeretni

Nem tud úgy szeretni a világon senki

Mint az édesanyám tud engem szeretni.

Akármit kívántam megtette egy szóra,

Még a csillagot is reám rakta volna.

Mikor a faluban iskolába jártam,

Rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.

El nem tűrte volna ő azt semmi áron,

Hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.

Éjjel – nappal őrzött mikor beteg voltam,

Magát nem kímélte, csak értem aggódott.

Mikor felgyógyultam, fáradt két szemében

Őröm könnynek égtek, s csókolva becézett.

Én Istenem áldd meg, őrizd az anyámat,

Viszonozhassam én ezt a nagy jóságot.

Lássak a szemében boldog örömkönnyet,

Ne lássam én soha búsnak, szenvedőnek.

Weöres Sándor: Buba éneke

Ó, ha cinke volnék,

útra kelnék,

hömpölygő sugárban

énekelnék –

minden este

morzsára, búzára

visszaszállnék

anyám ablakára.

Ó, ha szellő volnék,

mindig fújnék,

minden bő kabátba

belebújnék –

nyári éjen,

morzsára, búzára

visszaszállnék

anyám ablakára.

Ó, ha csillag volnék,

kerek égen,

csorogna a földre

sárga fényem –

jaj, de onnan

vissza sose járnék,

anyám nélkül

mindig sírdogálnék.

Aranyosi Ervin: Hála Anyámnak

Megszülettem és szóltam a világhoz,

s az első válasz, te voltál Anyám.

Az első élmény mindent meghatároz,

s amíg csak élünk, elkísér talán.

Napom voltál és fényesen ragyogtál,

szívszeretet, mely magával ragad,

s ma sincsen szebb az altató dalodnál,

pedig, mint dalnok, nem képezted magad.

Emlékeztem, hogy szívünk együtt dobbant,

s táplálta tested, apró testemet,

óvtál, míg szikrám végre lángra lobbant,

s világra hoztál, mint édes gyermeket.

S nem hagytad abba, folytattad a dolgot,

szellemem tőled értelmet kapott.

Ha tükröztem, te attól lettél boldog,

mert tetszett az, hogy értelmem ragyog.

És locsolgattál szeretet vízével,

hogy érzelmeim gazdagodjanak,

s megismertettél könnyed sós ízével,

ápoltál, s védtél, s így szállt napra nap.

Az anyanyelvem csak tőled tanultam,

te segítetted az első lépteim,

figyeltél ébren, amikor aludtam,

s begyógyítottad az első sebeim.

Elmondtál mindent, mit a létről tudtál,

– hogy jól, vagy rosszul – nem számít ma már.

Értékes volt, mert tanácsokat adtál,

s te voltál az, ki mindig hazavár.

Később aztán útjaink el-elváltak,

s te intettél, s figyeltél messziről.

Én része lettem egy másik családnak,

s vigyáztam most se maradj le semmiről.

Akartam adni hálát, büszkeséget,

s kívántam létem szemtanúja légy.

Mi nekem öröm, az boldogítson téged,

életem kincsét hordtam ide eléd.

Csorba Piroska: Mesélj rólam

Mesélj anya,

milyen voltam,

amikor még kicsi voltam?

Az öledbe hogyan bújtam,

és tehozzád hogyan szóltam,

amikor nem volt beszédem?

Honnan tudtad mit kívánok?

Megmutattam a kezemmel?

Mesélj rólam,

Hogy szerettél?

Engem is karodba vettél?

Meleg tejeddel etettél,

akárcsak a testvéremet?

Gyönyörködtél akkor bennem,

úgy neveztél: kicsi lelkem?

És amikor

még nem voltam,

a hasadban rugdalóztam,

tudtad-e, hogy milyen leszek,

milyen szépen énekelek?

Sejtetted, hogy kislány (fiú) leszek?

Mesélj anya!

Mesélj rólam.

milyen lettem, amikor már

megszülettem?

Sokat sírtam, vagy nevettem?

Tényleg nem volt egy fogam sem?

Ha én nem én lettem volna,

akkor is szerettél volna?

Szeretnél még több magával ragadó gondolatot olvasni az anyaságról, amik anyaként erőt adhatnak a nehezebb pillanatokban, de akár Édesanyádat is meglepheted velük egy kedves képeslapon?

Akkor tekintsd meg egy korábbi blogbejegyzésünket is:

https://kreativajandekshop.hu/blog-4/a-legszebb-gondolatok-az-anyasagrol

Ha pedig épp a tökéletes ajándékot keresed Édesanyádnak, Nagymamádnak vagy Keresztanyádnak, nézz szét Webáruházunkban, ahol sok más mellett élethű rózsadobozokkal, illatos szappanvirág kosarakkal és csokrokkal, különleges örökrózsákkal, mesés ásvány karkötőkkel, egyedi törölköző tortákkal és bájos virágmacikkal is várunk!!!!