Barion Pixel
Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. További információ
Menü

A húsvéti nyuszi eredete

A húsvéti nyuszi eredete

Húsvét a keresztény egyház legnagyobb ünnepe, amely Jézus Krisztus feltámadását és vele az emberiség megváltását hirdeti.

Vallási jelentősége mellett ugyanakkor mára már elmaradhatatlan része az ünnepnek a húsvéti nyuszi, a locsolkodás és a tojáskeresés egyaránt.

Hogy lett egy tapsifüles az ünnep szimbóluma? Miért festjük színesre a tojásokat? 

Következő blogbejegyzésünkben sok más érdekesség mellett ezeknek is utána jártunk.

 

 

 

 

Az, hogy miért épp a nyuszi lett az ünnep központi figurája, többféle elméletre is visszavezethető. Számos kultúrában, így az ókori görögöknél és rómaiaknál is a nyulakra - elsősorban a szaporodási szokásaik miatt - a termékenység és a megújulás jelképeként tekintettek.

Emellett a tavasz beköszöntével, valamint Krisztus feltámadásával is összekapcsolták őket, hiszen a hosszú téli álom után a nyulak is pont ekkortájt bújnak elő az üregekből.

 

 

De az ünnep elnevezése is igen beszédes lehet. Az angol „Easter” és német megfelelője, az „Ostern” egyaránt pogány eredetű szavak, amik az ősi, kelta napéjegyenlőségi ünnepre, az Ostarára (Eorstréra) utalnak.

Ostarát (Eostrét) a termékenység istennőjeként tartották számon, akinek szent állata nem meglepő módon épp a mezei nyúl volt.

 

 

A legendák szerint egyszer egy sérült galambot nyúllá változtatott, megmentve ezzel az életét, aki ezt díszes tojásokkal hálálta meg, amit Ostara a gyerekeknek ajándékozott.

Tiszteletére egészen a 9. századig tavaszi ünnepséget tartottak, aminek központi eleme a tojás volt, mint az új élet, az újjászületés jelképe.

Az ókorban ilyenkor élénk színekkel és bonyolult mintákkal díszítették a tojásokat, amiket aztán Ostarának ajánlottak fel áldozatként.

A hideg, szűkös tél után finom falatokkal, nagy családi lakomákkal és mulatozással ünnepelték meg a tavasz eljöttét, friss gyümölcsök, zöldségek, kenyér és méz is került az asztalra.

 

 

Bár a Húsvét mindenekelőtt a kereszténység ünnepe, a tapsifülesek hagyománya ennél jóval szélesebb körben elterjedt, nem csak Európában, de Ausztráliától egészen az Egyesült Államokig az ünnep bájos szimbólumaként tartják őket számon.

 

 

Olyannyira, hogy Amerikában ebben a néhány napban lényegében minden a nyusziról szól, visszaköszön a reklámokban, a dekorációban, de még a ruházatban is.

A családok színes tojásokat festenek, nyuszi formájú süteményeket sütnek, majd díszes kosarakba rakják őket és meglepik velük a szomszédokat, valamint a rokonokat.

 

 

Egyes országokban a gyerkőcök feldíszített kosarakat vagy fészkeket gyártanak, hogy azokat aztán finom tojásokkal, cukorkákkal töltse meg a nyuszi, míg máshol egyenesen húsvéti tojásvadászatot rendeznek a parkokban ilyenkor.

 

 

Számos helyen ünnepségeket és felvonulásokat is tartanak, ahol kicsik és nagyok is jelmezt öltenek, különböző vetélkedőkön, kézműves foglalkozásokon vesznek részt, így egy szuper családi program kerekedik belőle.

Sőt, a világ egyes tájain az igazán bátor gyerekek akár személyesen is találkozhatnak ilyenkor a húsvéti nyúllal az iskolában, különböző rendezvényeken vagy akár a nagyobb bevásárlóközpontokban.

 

 

De hazánkban sincs ez másképp!

Ahogyan a gyermekek csillogó szemmel várják a Mikulás és a Jézuska érkezését a téli ünnepkörben, épp olyan izgalommal keresgélik a húsvéti nyúl által a fűbe rejtett csokitojásokat és egyéb édességeket is.

 

 

A tojásfestés hagyománya minden bizonnyal a perzsáktól eredeztethető, de már az ókori Mezopotámiában, az ókeresztényeknél is megjelent a vörösre színezett formája, ami Jézus vérét és feltámadását, valamint a reményt jelképezte.

A görögök egyenesen mágikus erőt tulajdonítottak annak a tojásnak, amit nagypénteken elsőként tojt a tyúk, de a vajúdó nők is sokszor tartottak tojást a kezükben, hogy ezzel megvédjék az újszülöttet az ártó szellemektől. Sőt, sokáig még termény- és szerelemjóslásra is használták őket.

A tojásdíszítés eredetének emellett egy sokkal kézenfekvőbb, gyakorlatias magyarázata is volt: nagyböjt alatt - azaz 40 napig – a hús mellett tilos volt a tojásfogyasztás is, így az ünnepig összegyűjtött tojások felhasználásának ezen módját választották.

 

 

A gyerkőc már alig várja a locsolkodást? Akkor feltétlenül olvasd el egy korábbi blogbejegyzésünket is, amiben a legkedvesebb, legmókásabb locsolóverseket gyűjtöttük össze, kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt:

 

https://kreativajandekshop.hu/husveti-locsoloversek-kicsiknek-es-nagyoknak

 

 

 

Ha pedig Húsvét közeledtével a sok-sok csokoládén kívül valami különleges, életre szóló ajándékkal is meglepnéd szeretteidet, mindenképpen kukkants be Webáruházunkba!!!!

Sok más mellett bájos virágmacikkal és nyuszikkal, élethű, tavaszi rózsadobozokkal, pelenkatortákkal és babaköszöntő ajándékokkal, illatos szappanvirág kosarakkal és csokrokkal, férfiaknak szóló mókás meglepetésekkel, különleges törölköző tortákkal, mesés örökrózsákkal, valamint varázslatos ásvány karkötőkkel is várunk!!!!  wink

 

Egy kis ízelítő kínálatunkból:

 

https://kreativajandekshop.hu/rozsa-nyuszi-diszdobozban

 

https://kreativajandekshop.hu/tengeresz-rozsadoboz?keyword=teng

 

https://kreativajandekshop.hu/szappanrozsa-kosar-2

 

https://kreativajandekshop.hu/habrozsa-maci-sziv-rozsaszin

 

https://kreativajandekshop.hu/maci-pelenkatorta-kislanynak-kisfiunak

 

https://kreativajandekshop.hu/orokrozsa-pluss-elefanttal-diszdobozban

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás:

pexels.com

pixabay.com

pexels.com

theguardian.com

bellavollen.com

 

Tartalomhoz tartozó címkék: blog

Keresés