Minden, amit a Húsvétról tudni akartál

Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy Húsvét az egyik legősibb és legfontosabb keresztény ünnep, amikor Jézus feltámadását ünnepeljük világszerte és egyúttal a tavasz kezdetét, az újjászületést, a megújulást is szimbolizálja. De azt tudjátok, hogy honnan eredet az elnevezés? Esetleg azt, hogy mit jelképez a piros tojás? És, hogy miért pont a nyuszi lett a Húsvét jellegzetes figurája?

Sok más érdekesség mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphattok, ha elolvassátok legújabb blogbejegyzésünket!!!!

Húsvét, a 40 napos húsmentes böjti időszak végét jelenti, amikor ismét lehet húst fogyasztani, vagyis ez a roppant beszédes elnevezés a hús újbóli magunkhoz vételére utal. Hangzásában rendkívül hasonlít a pogány tavaszünnepet jelentő angol „Easter” és a német nyelvterületen használt „Ostern” szavakra is.

Húsvét az ún. „mozgó ünnepek” közé tartozik, amelynek időpontja minden évben eltérő, ugyanakkor mindig március 22. és április 25. közé esik, egészen pontosan a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni legelső vasárnapra.

Virágvasárnap: a Húsvét vasárnapot megelőző vasárnap, amikor is a szentmise előtt a pap pálma- és olajfaágat, ennek hiányában barkaágat áld meg, amit a körmenet során visznek körbe a templomban. Korábban a szentelt barkának gyógyító erőt tulajdonítottak, egyúttal úgy tartották, hogy az védelmet nyújt a rontás és villámcsapás ellen is.

A keresztény hagyomány szerint a Hamvazószerdától kezdődő 40 napos nagyböjti időszak utolsó hete a nagyhét:

♦Nagycsütörtök: az utolsó vacsora időpontja. Faluhelyen sokáig „zöldcsütörtöknek” is nevezték, utalva az ekkor használatos zöld színű miseruhára. Szokás volt ezen a napon sok spenótot és salátát enni a következő évi bő termés érdekében. Mivel Nagycsütörtök a gyász napja, így ezen a napon a „harangok Rómába mennek”, ami annyit jelent, hogy egészen Nagyszombatig megszűnik a harangozás.

♦Nagypéntek: a húsvéti szent háromnap második napja, Jézus kereszthalálának napja, a szigorú böjt időszaka. Régen szokás volt már csütörtök este eloltani a tüzet és Nagypénteken kizárólag hideg ételt fogyasztani. A szentmise ezen a napon ún. csonka mise, ahol nem mutatnak be szentmiseáldozatot, része a sötét zsolozsma (sokáig éjszaka végezték, innen ered az elnevezés), a szentsír üres, az oltáron nincs terítő, gyertya, sem pedig kereszt.

♦Nagyszombat: A nagyböjti időszak vége, amikor ismét megszólalnak a harangok, készülve a feltámadás örömére. Ilyenkor egész nap lehetőség van a szentsír látogatására, sor kerül tűz-, valamint keresztvízszentelésre is, az esti vigília-szertartással pedig kezdetét veszi a Katolikus Egyház örömünnepe, a Húsvét, ami Jézus Krisztus feltámadását hirdeti, aki megszabadította az emberiséget a bűn és a halál rabságától. A körmenetből hazatérő családok ilyenkor fogyasztják el közösen az ünnepi vacsorát.

♦Húsvétvasárnap: ezen a napon országszerte szentmiséket tartanak Jézus Krisztus feltámadására emlékezve, Rómában pedig mintegy 60 nyelven hangzik el a pápa által adott különleges „urbi et orbi” áldás a Szent Péter Bazilika erkélyéről. Húsvét vasárnap tilos volt házimunkát végezni, de ehhez a naphoz kapcsolódik még az ételszentelés hagyománya is. A reggeli misén sor kerül a hívők által vitt, ünnepi ételeket tartalmazó kosarak megszentelésére is. Ezen a napon a gyerekek már korán reggel izgalommal várják, hogy megkereshessék az udvar különböző pontjain elrejtett csokitojásokat és apró ajándékokat.

♦Húsvéthétfő: „vízbevetőhétfőnek” is nevezték, hiszen ekkor kerül sor az elmaradhatatlan locsolkodásra, ami a szagosabb, de mégis kíméletesebb kölni helyett néhol még napjaikban is egy nagy vödör jéghideg vízzel zajlik. A víznek ősidők óta gyógyító, tisztító erőt tulajdonítottak, egyúttal bő termést is reméltek ettől a rituálétól. Egy áldást hozó, esetenként vicces locsolóvers után természetesen előkerült a jól megérdemelt piros tojás is a hölgyek kötényéből. Ezen a napon sok helyen tojásgurító versenyt és különböző tavaszköszöntő ünnepségeket is tartanak.

A locsolásért kapott tojás piros színe mindenekelőtt Jézus vérére utal, de ezt a színt régtől fogva a szerelemmel, a termékenységgel is azonosítják.

A húsvéti menü részét képezik hagyományosan: a bárányhús, ami Jézus áldozatára utal, a sonka, a torma, a fonott kalács, némi bor, ami Jézus vérét jelképezi és természetesen a főtt tojás, ami az újjászületés, feltámadás szimbóluma, de a család egységét is kifejezi, így azt minden esetben közösen kellett elfogyasztani az ünnepi asztalnál.

A húsvéti nyuszi - aki csokitojást és cukorkát rejt a gyerekek által készített fészekbe -, mint az ünnepkör szimbolikus figurája. valamikor a 16. században honosodott meg Németországban majd ezt követően elterjedt számos európai országban, így hazánkban is.

Az állatvédők a húsvéti ünnepek előtt nem győzik eléggé felhívni a figyelmet a meggondolatlan élőállat ajándékozásra. Sokan ugyanis nem gondolnak bele, hogy ez a cuki tapsifüles akár 10-12 év felelősséget és nem kevés kiadást is jelent. A gyerkőcök bár kezdetben fogadkoznak, hogy gondjukat viselik, a tapasztalatok alapján mégis gyorsan ráunnak szőrös barátjukra, így rengeteg kisállat végzi az utcán vagy különböző menhelyeken az ünnepek elmúltával. Remek alternatívát jelenthetnek viszont nyuszi vásárlás helyett a különböző állatsimogatók, amikből ilyenkor nincs hiány a nagyobb bevásárlóközpontokban.

Ha pedig Húsvét közeledtével a sok-sok csokoládén kívül valami különleges, életre szóló ajándékkal is szívesen meglepnétek szeretteiteket, Rózsa Nyuszink garantáltan azonnal belopja magát kicsik és nagyok szívébe egyaránt. Élethű habrózsából készül, sosem hervad el, így valóban örök emlék maradhat. Ajándék díszdobozban, hatalmas színválasztékban, egyedi feliratokkal elérhető Webáruházunkban!!!!

https://kreativajandekshop.hu/rozsa-nyuszi-diszdobozban?keyword=Nyuszi